Régen szerettem ezt a pályát, de 3 éve nem volt már itt verseny, sok mindenre nem emlékeztem már a pályából.
Érkezés után egyből kiderült hogy ma lehet hogy nem kiscsoportos foglalkozás lesz. Itt volt részben Epronex első sor, Narke, Zengő, BVSC, … erős mezőny jött össze.
A lassú rajt után egyből 46-47-es tempó, és folyamatos lószok, szökési kísérletek. Próbáltam végig elöl lenni, 1-2 próbálkozásom is volt, de senkit nem engedtek el. 25 km körül el is döntöttem fejben, innen én biztosan nem tudok elmenni. Szépen meg kell ülni.
30 km körül Tomi odagurult mellém hogy most kéne szépen elcsorogni, kicsit megnyugodott a mezőny, és engem talán elengednek.
„Én biztos nem megyek, erőm sincsen”, és tényleg így is éreztem. De 35 km körül rám került a vezetés, és egyszer csak azt vettem észre hogy az út bal szélén elléptem a mezőnytől, és van már kb. 50-60m előnyöm.
Ezt már csináltuk, szépen sunyiban növeljük a tempót, és nézzük jön-e valaki. Kb. 100-150m előnyöm lehetett már, amikor megjött Bodzán Karcsi egyedül. Hát jó, akkor menjünk, meglátjuk mi lesz.
Itt még úgy gondoltam, megyünk a mezőny előtt egy 10-20 percet, és úgy is pikk-pakk megfognak. De ettől még a szökés az szökés! Csináljuk KOMolyan, ami a csövön kifér. Sokat vezettem, de Karcsi is rendesen kivette a részét, ez igazi csapatmunka volt.
Amikor annyira eltávolodtunk hogy nem láttam már a mezőnyt, akkor azért megjött fejben a vezérhangya hogy ez akár jó is lehet. De azon is pörögtem, hogy Epronex, Narke, innen tényleg el lehet menni?
